Ha webshopod van, vagy más okból rendszeresen foglalkozol csomagküldéssel, már biztosan te is feltetted magadnak a kérdést: a piacon elérhető számtalan ragasztószalag közül melyik lenne a legjobb választás? Ha van biztos megoldás, akkor olyan is létezik, amelyiket érdemes mindenképp kerülni?
Az internet hűséges segítő a válasz felkutatásában, de sajnos sokszor téves tippeket oszt meg veled. Egy meggondolatlanul vagy tájékozatlanul hozott döntés pedig számtalan rejtett költséget vonhat maga után.
Épp ezért összeszedtük nektek a leggyakoribb ragasztószalagos tévhiteket, amiknek semmiképpen sem érdemes bedőlni vásárlás során:
1. tévhit: “Mindig a legvastagabb szalag a jó választás!”
Ez körülbelül olyan, mintha az autószalonban az ötgyerekes családapától az egyetemistáig mindenkinek a legdrágább, legmagasabb teljesítményű modellt ajánlanánk.
A legjobb eredmény elérése és a felesleges költés elkerülése érdekében fontos, hogy olyan szalagot válassz, ami passzol az igényeidhez (a kartondoboz méretéhez, súlyához, a csomagolási környezethez).
A vastagabb csomagolószalagokat általában különösen nehéz vagy nagyméretű dobozok lezárásához vagy nehezen ragasztható anyag használatakor ajánljuk. Gyakran jó választás a problémásabb vagy extrém csomagoló-környezetekben is - a vastagabb szalagok magasabb minőségűek, sok típusuk kifejezetten az extrém hőmérsékleti körülményekre lett tervezve.
Könnyebb kartondobozok esetében viszont jóval gazdaságosabb választás lehet egy jó minőségű, vékonyabb ragasztószalag, ami ugyanolyan biztonságosan zár, és lehetővé teszi, hogy a csomagunk sértetlenül célba érjen - anélkül, hogy erre plusz összeget költenénk, valós megtérülés nélkül.
2.tévhit: „Az akril szalagot nehezebb lehúzni a tekercsről, ezért ez az erősebb.”
Valójában pont ennek az ellenkezője igaz.
A hotmelt ragasztó lényegesen erősebb, ezért a szalag hátsó, nem ragadó oldalát egy speciális, lehúzást könnyítő eljárással kezelik. Ezért lehet a hotmelt szalagot könnyebben lehúzni, és ezért ajánlott dobozzáró gépen való alkalmazásra. Az akril szalagot a nehezebb lehúzhatóság következtében gyakran túlhúzzák a gépen, ezáltal csökken a tapadása és fellép a gyakori „felkunkorodás jelenség” . Ezt a legkönyebben úgy érthetjük meg, ha egy gumiszalagra gondolunk, amely mindig a kiindulási állapotába igyekszik visszatérni: a ragasztószalag is így működik, kiindulási állapotában a csévére van tekerve.
3. tévhit „Az úgynevezett „Fiber Pull Test” a megfelelő módszer a ragasztószalagok tesztelésére.”
A „Fiber Pull-Out Test” (másképp szálkihúzás) lényege, hogy a próbatestet (esetünkben a ragasztószalagot) valamilyen rögzített felülethez (pl. kartondobozhoz) ragasztjuk, és a szalag meghúzásával ellenőrizzük, elég erős-e a kapcsolat a kettő között, vagy a ragasztó megadja magát, és elválik a doboz felszínétől. Ez azonban nem jár megfelelő eredménnyel, amennyiben idő előtt tépjük fel a szalagot. Ennek oka, hogy a hotmelt ragasztó mélyen a karton rostjai közé jutva fejti ki maximális hatékonyságát, és habár azonnal ragad, csak néhány perc múlva éri el a végleges erősségét. Ezt feltétlenül vegyük figyelembe teszteléskor!
Veled előfordult már, hogy olyan tanácsot is fogadtál meg ezen a téren, amit végül megbántál? Írd meg nekünk, hogy más is tanulhasson belőle!
Ha pedig mindezek után még mindig tanácstalan vagy keresd szakértő ügyfélszolgálatunkat, ahol örömmel segítenek neked kollégáink kiválasztani a céljaidhoz illő, költséghatékony csomagolástechnikai termékeket!
Ajánlott termékek:
Superpack A36 átlátszó akril ragasztószalag 48/60
Superpack A38 átlátszó akril ragasztószalag 48/60
Superpack H42 átlátszó hotmelt ragasztószalag 48/60
Superpack A38 barna akril ragasztószalag 48/60
Superpack H42 barna hotmelt ragasztószalag 48/60
